A váci Hétkápolna épületegyüttes történeti múltjáról az első írásbeli adatot a Váci Egyházmegyei Levéltár Can. Vis. Lib. IV. 133 dokumentumában találjuk, amely 1744. április 10-én készült. „
A Boldogságos Szűz Mária
ezen kápolnáját a Boldogságos Szűz Nevének címére állították 1711-ben, váci városlakók kegyes alamizsnájából – rendkívüli mód, elhunyt Lieb József gondoskodásából – minthogy hajdan ezen város megesküdött…”. Az 1711-es évet erre a közlésre alapozva csupán Dercsényi – Granasztói, a PMM II, valamint Varga Lajos, A váci egyházmegye történeti földrajza című munkája jelzi. A pontosabb meghatározás szempontjából némi gondot jelent Esterházi Pál nádor (1635-1713) munkája, Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek röviden föltett eredeti, Nagyszombat 16901 16962 munkája (546. lap, 872. szám alatt), amely már az 1690-es évben említi a hívek által látogatott helyet „de Cervo”. A herceg művét 1832-ben Jordánszky Elek adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy a Hétkápolna kegyképe mai napig tiszteletnek örvend.
